A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ötletláda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ötletláda. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 30., szerda

Csoda a konyhában


Pár hete egy termékbemutatón vettem részt. Nem szokásom, mert fenntartásaim vannak az ilyen jellegű rendezvényekkel. Egészen biztos, hogy rám akarnak sózni valamit, és hogy szabaduljak, inkább vásárolok, csak hagyjanak már békén.
Szóval, minikonyhának is hívják a dolgot, mert a gép akkora kb. mint egy kenyérsütő, de a konyhai munkák közül szinte minden elvégezhető vele a sütésen kívül. Aprít, darál, reszel, főz, párol, dagaszt, de van rajta mérleg funkció is. Elkészíthető a segítségével leves, kenyér, sütemény tészta, párolt hús és hal, valamint zöldségek, gőzgombóc, főzhető rizs, tojás is.
A sok előnyén kívül még egy érdeme, hogy nagyon gyorsan elkészül vele az étel, ami azt is jelenti, hogy a hozzávalók tápértéke és vitamintartalma is magasabb, mint a lábosban főtt, vagy párolt társainak.
Aki nem szeret a konyhában bíbelődni, de mégis főtt ételre vágyik, ami nem kész ételek felmelegítését jelenti, hanem valódi táplálék élményét, annak remek találmány ez a gép.
Itt láthattok egy rövid filmet a gépről, de az Internet teli van receptekkel, videókkal is, nézelődjetek!

Számomra egyetlen hátránya a konyhai csodának, hogy sajnos nem pótolja a főzés nyújtotta örömöket, amit pl. egy tészta bedagasztása jelent, hogy érzed az ujjaid között a lassan összeálló kenyér tésztáját.

A minikonyhával  szakember segítségével elkészítettem egy három fogásos ebédet:
1. brokkoli krémleves  (elkészítése 10 perc)
2. párolt pulykamell csíkok, párolt zöldséggel és zöldségszósszal (30 perc)
3. és gyümölcsfagylalt (5 perc)

Az eredmény meggyőzően más volt, mintha fazékban főtt volna. A brokkoli krémleves állagra és ízre is jobb. A zöldségszósz annyira ízletes lett, hogy pirítóssal ettük vacsorára. És a fagylalt! Többet nem veszek boltban fagyit, a kerti gyümölcsökből fogom itthon elkészíteni!

2011. november 25., péntek

ÉDES bűnbeesés


Megint felfedeztem magamnak a mascarponét. Nagyon szeretem, mert bármilyen ízűvé varázsolható finomságról van szó, legyen sós, édes, fűszeres. Amikor ez a desszert készült, épp nem volt kedvem sütni, de a családom édesszájú, így valamit gyorsan produkálnom kellett az ebédhez, nehogy szégyenben maradjak. Végiggondoltam, mi is van otthon, és mi készíthető el 10 perc alatt?

Hozzávalók
500 g bogyós gyümölcs
4 púpozott evőkanál nádcukor
500 g mascarpone
2 dl tejszín
100-150 g szeletelt mandula
1 dl zsályaszörp
fakultatív: zselésítő

A gyümölcsöt és a cukrot fazékba teszem és kompótot főzök belőle. Amíg rotyog, ez kb. 5 perc, 1-2 perc alatt a mandulát serpenyőben megpirítom; a tejszínt felverem, majd hozzáadom a mascarponét és a zsályaszörpöt (ezzel édesítem a masszát). A kész masszába belekeverem a pirított mandulát, csak annyit hagyok, ami a finomság díszítéséhez kell. A megfőtt kompótba tehetünk zselésítőt, ha inkább gyümölcszselére vágyunk, de ha a folyékonyabb változatot jobban kedveljük, akkor természetesen elhagyható.
A megfőtt kompótot 6 kis tálkába merem, és megvárom, míg kihűl. Tálalás előtt a tetejére teszek 2-3 evőkanál mascarponés masszát, majd megszórom pirított mandulával és jöhet az édes bűnbeesés. Az édes, savanykás és ropogós csoda.

A zsályaszörpről. Ellátogattunk Etyekre, a Kezes-Lábos fesztiválra, ahol minden érdekességet körbekóstoltam és jól kifaggattam a készítőket. Itt találkoztam Bodor Tibor, kistermelővel, aki többek között különleges házi szörpöket készít. Persze sok titkot nem árult el a készítésről, de nagyon szívesen mesélt arról, hogy vadon termő növényeket használnak fel a szörpök készítéséhez, és mennyi mindent meg lehet találni a természetben, amit nem is gondolnánk. Ha egyszer arra jártok, kukkantsatok be hozzá!

 Jó étvágyat kívánok!


2011. november 23., szerda

...és csíráztatok

Még anyukám kezdte el kamasz koromban, hogy télen az ablakban csírákat termelt. Imádtuk a szendvicsekben  pl. a  zsázsa jellegzetes ízét.
Pár évvel ezelőtt én is megpróbáltam a „csíratermelést”, csak az volt a baj, hogy állandóan elfelejtettem öntözni, pedig víz nélkül elég nehezen fejlődik a csíra. Ültettem földbe, raktam nedves papírtörlőre. Az első esetben a gyökere használhatatlan volt, míg a második esetben nagyon gyorsan kiszárad, ha naponta kétszer-háromszor nem nedvesíti az ember lánya a magokat. Mondhatnátok, hogy minek szenvedek vele, amikor elmegyek a boltba, és műanyag tálkákban ott a kész csíra. Akár igaz is lehet, de engem riaszt az előrecsomagolt, és mosott zöldség, mert akárhogy is megoldják a szellőzését, mégiscsak pállik a dobozban és a különböző baktériumoknak jó táptalaja lehet.
ezeket vetettem
Tehát idén összeszedtem magam, és Igen is, megcsinálom! felkiáltással nekiálltam a csíráztatásnak. Csak bio-csírát veszek, mert talán az nincs agyonkezelve. Továbbra is a zsázsa a favorit, egy kicsit csípős, és íze a tormáéhoz hasonlít, de vetettem brokkolit, vöröshagymát és vöröskáposzta csírát is. 





amikor elvetettem
 Fogtam egy nagy tálat, az aljába vizet öntöttem, hogy ellepje, majd vattát fektettem bele, ami a vízben jó nedvessé vált. Azért választottam a vattát, mert sokkal nehezebben szárad ki, mint a papírtörlő. (Ha esetleg maradna víz még a tálban, amit a vatta nem szívott fel, azt öntsük le.) A nedves vatta tetejére szórtam a magokat, majd az ablak elé tettem, ahol meleg van, és folyamatosan éri a fény a csírákat. A továbbiakban csak arra kellett figyelnem, hogy a vatta mindig neves legyen, ha szárazabbnak éreztem, akkor megemeltem a vattát és apránként vizet töltöttem alá, majd visszafektettem a vattát és az magába szívta a vizet. A leggyorsabban a zsázsa kelt ki, majd az ötödik-hatodik napon már a többiből is szüretelhetünk. Szórhatjátok szendvicsre, belekeverhetitek kefirbe, de csak úgy önmagában csipegetve is nagyon finom.
öt nap múlva
Oldalakat lehetne írni a csírák élettani hatásáról, de ezt már okos emberek leírták, számomra a legmeggyőzőbb oldalt ajánlom mindenkinek, hiszen nagyon sok hasznos tudnivalót gyűjtöttek itt össze. Illetve egy remek könyvet is bemutatnak erről a témáról. De szeretnék még egy könyvet a figyelmetekbe ajánlani. Ha belejöttök a csíráztatásba, és a szendvicsen kívül más elkészítési tippekre is vágytok, akkor nagyon jó segítséget nyújt ez a munka is. Aki profi felszerelést szeretne, természetesen annak is számos lehetősége van, itt néhány tippet találtok.

Sok sikert!